Vilagaim.com Blog

Mert a gondolat számomra olyan, mint egy bonbon. Hol édes, mint a méz, hol bódítóan alkoholos, hol már látszik rajta, hogy nem mai, de aztán a tartalma szétárad benned és a figyelmed mégsem képes semmi másra koncentrálni, mint csak az ízére. Ilyenek a gondolat bonbonok is. Hol vidám, hol vicces, hol szomorú, néhol elkeserítő, de legtöbbször elgondolkodtató. Hiszen a célja pont ez, hogy elgondolkodj rajta kedves olvasó! Hiszen beszélgetni fontos, még ha a mai világban a kávéházak és a cukrászdák meghitten olvasgató és beszélgető látogatói már nem is ugyanazt a hangulatot árasztják magukból. De talán ha itt jársz és megpihensz kicsit, majd olvasol esetleg egy tea, vagy egy kávé mellett, újra úgy érezhetjük, mint réges régen. Hiszen kíváncsi vagyok a véleményedre, arra, hogy Te miképpen is vélekedsz ugyanarról a témáról és így ez a mai világnak a virtuális bambusz lapozón elhelyezett újságja, amit aztán ugyanúgy, mint annyi évvel ezelőtt Hacsek és Sajó, vagy Jenő és Lujza, mi is oly megmosolyogtatón beszélhetünk ki.

Listára feliratkozás RSS segítségével A blogbejegyzés Futás címkézve
244

Péntek este, miután mindent összekészítettem és becsomagoltam a másnapi triatlon versenyre, majd végre álomra hajtottam fejemet, még nagyon másképpen képzeltem el a szombati versenynapot, amit már annyira vártam.

A sors azonban erősen megtréfált…

Az ébresztőm 04:45-kor szólalt meg, de valami nagyon nem stimmelt… Ugyanis, ahogy kinyitottam a szememet, elkezedett pörögni velem az egész szoba, de olyan sebességgel, hogy gyorsan visszacsuktam, mert elég rémisztő volt. Kinyitottam újra, de megint beindult a ringlispíl, sőt inkább olyan volt, mintha egy centrifugába feküdtem volna be. Ennek a fele sem tréfa, de nem értettem mi lehet ez, azonban egyre rosszabbul lettem tőle. Próbáltam felülni, majd felállni, de egyszerűen nem találtam az egyensúlyt és visszazuhantam az ágyba. Vártam kicsit csukott szemmel, de már úgy sem éreztem jól magam… Később újra erőt vettem magamon és valahogy kivánszorogtam a fürdőszobába a mosdóig és a hidegvizet hívtam segítségül, de sajnos kevés sikerrel… Azonban addigra már a hányinger is kerülgetett és később Vuk is meglátogatott, majd már mindenhol gondok lettek, így a mellékhelyíség lett ideiglenes menedékem…

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
2544

 Számomra mindíg elképesztő a sport mit képes adni az embereknek, milyen drámák születnek a versenypályákon, milyen eufórikus energiával szakad ki a sportolókból az öröm, a fájdalom, vagy a csalódás könnye. Miközben versenyzem, rendre nézem a szembe futókat, a bicón az emelkedőkkel küzdőket, a hőséget legyűrőket, de leginkább azok nyűgöznek le, akikről ránézésre pár kilométert sem nézne ki senki.

Nézem, ahogy rendíthetetlenül, koncentráltan, ha lassan is, de folyamatosan haladnak a cél, de sokkal inkább a saját céljaik felé. Mitől vág bele egy ember egy fél-, vagy teljes maraton távjának, mitől válik egyszer csak IronMan-né? Mi az, ami egyszer csak előhozza belőlünk a küzdőszellemet? Azt az elképesztő akaraterőt, kitartás és hitet, hogy képesek vagyunk rá és képesek vagyunk arra is, hogy ezeknek a céljainknak elérésért meg is tegyünk mindent. Felkeljünk a sötét, hideg, ködös hajnalokon és elinduljunk az uszodába, vagy futni, vagy munka után megyünk a terembe edzeni, vagy a nappaliban, vagy a teraszon pattanunk a kerékpárra, hogy görgőzzünk még egy jót.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
359

Második alkalommal rendezték meg a szomszédos településen a futónapot és bár a nevezést lekéstem, de a szigethalmi Szuflásoknak, azaz Móninak hála kaptam egy nevezést.

Az időjárás nem fogadott kegyeibe minket, de szerintem ez mindig csak nézőpont kérdése, hiszen, ha ma is 36 fok lett volna, akkor mindenkinek a meleggel lett volna a baja, így most ehelyett az esőre és a viharos szélre lehetett panaszkodni, no és az otthonmaradóknak ezekre hivatkozni.

Reggel kinéztem a teraszra, majd meglestem a hőmérőt… 15 fok, ömlik, viharos szél… jó buli lesz. Minek nekem Brutálfutás, Spartan Race, Légiós futás, vagy Fighters Run, amikor itt van 10 kilométerre Majosháza, aztán dagonyázhatok itt is kedvemre.

Azt mondjuk nem bántam, hogy a tervezett útvonalat - amely szerint a táv fele földúton haladt volna -, az eső miatt megváltoztatták, így végig aszfalon került kijelölésre a pálya.

Meglepődtem, hogy az időjárás ellenére is mennyire sok autó állt a parkolónak kijelölt réten - a nyakig sárban - már akkor is amikor megérkeztem, majd továbbra is csak érkeztek a futók. Néha elképesztő ezt nézni és persze nagyon jó érzés, hogy nem csak én vagyok annyira lüke és elhivatott, hogy ilyenkor is elindulok egy-egy versenyre, vagy edzésre. Ráadásul nagyon sok apró gyerkőc jött az ovisfutamra is.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
308

Ecomont Veresegyházi Város-Duatlon

Harmadik duatlon versenyemre készülve érkeztem kicsit izgatottan a városba, mert a héten néhány váratlan és nem vidám családi esemény miatt elterelődött a fókusz a sportról, de miután elvonultak a fellegek, azért szombat este az éppen 100 éve született Gregory Peck és az „Idegen a cowboyok között“ című filmjének társaságában még görgőztem egy órát, hogy picit átmozgassam magam a versenynap előtt.

Bár csodaszép idő várt és az elképesztő mennyiségű versenyző parkoló autói ellenére is a versenyközpontnál találtam még egy parkolóhelyet is, de mégsem indut jól a nap. Az online nevezéskor ugyanis rossz futamba neveztem, de ezt akkor észre is vettem és telefonáltam a szervezőknek, akik ígérték, hogy átraknak a Kiemelt kategóriájú futam indulói közé. Miután a szombati napon sem jelent meg a nevem a nevezettek között és az oldaluk szerint még volt pár szabad hely, beneveztem újra - de már jó helyre -, amelyről a visszaigazolás is megérkezett. Nos, ennek ellenére azt mondták, hogy nincs nevezésem, a létszám betelt és nincs több hely a depóban, így vagy maradok a Nyílt futamban, vagy ennyi.. Frankó, mondtam nekik, hiszen nem ezért utaztam ide. Végül, a főszervező azt mondta, várjam meg a nevezés lezárultát és ha lesz olyan, aki nem jön el, akkor annak a helyén elindulhatok.

50 perc izgalom következett, miközben a korábban induló futamokat néztük édesanyámmal és Boronkay Petivel és az Ő Orsijával beszélgettünk, mert mindketten indultak a versenyen és erre a versenyre is Peti invitált. Orsi futama már véget ért, így már a szurkolótábort képviselte számunkra Petivel.

Végre elérkezett a deadline és pontosan fél kettőkor ott álltam a veresnyiroda pultjánál. Megszületett a döntés, indulhatok. :)

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
312

Valahogy sohasem vonzottak a tömegrendezvények és nem nagyon értettem, miért jó, ha több tízezer ember fut egymás sarkában úgy, hogy kikerülni sem könnyű egymást… Ma megértettem.

Mert nem kérdés. Tényleg jó érzés. Jó együtt lenni olyan emberek ezreivel, akiknek, ha nem is pont ugyanaz a célja erre a napra, de az alapcélunk mégis megegyezik, leküzdeni a 21,1 kilométeres félmaratoni távot és legyőzni saját magunkat és átlépni egy újabb korlátot.

Persze, van akinek már rég nem ez az első félmaratonja - mint nekem is -, azonban a rajtzónákban ott állnak izgalommal telve az elsőbálozók és akaratlanul is eszembe jut, amikor én indultam útnak első alkalommal. Mindig tanulunk belőle és azt hiszem ez az egyik lényege, a másik, hogy legyen örömforrásunk is mindebben és ne csak a küzdelemről és az erőfeszítésről szóljon.

A múltheti maratont azért még a lábamban éreztem és emiatt a héten nem is futottam, csak tegnap 8 kilométert és inkább bicóra pattantam és azon regenerálódtam. No és hála Attilának és remek masszőr kezeinek, mert a két alkalom gyúrás is igencsak ráfért a kizsigerelt izomzatomra.

Szerettem volna javítani az időeredményemen, hiszen 2014-ben kitűztem célomul, hogy 1:30-as félmaratont fussak és bár a tavalyi szezon nagyon jól indult - mindjárt egy 1:33-as idővel -, de elkövettem egy orbitális hibát, amiért ezt követően nagyon megbünhődtem… Megfáztam és beteg lettem, mert nem öltöztem át a versenyt követően mielőbb, majd rá egy hétre - bár javult az állapotom, de nem eleget - ráfutottam - bár tudtam, nem lenne szabad - egy újabb versenyen és nem csak, hogy jóval rosszabb időt futottam, de totális mértékben visszaesett a teljesítményem és nagyon lassan billent vissza. A szezon nagy része kimaradt és csak a zarándoklatomat követően kezdett javulni, de messze elmaradtam a tavaszi eredményemtől, amikor másodpercre beállítottam a 2014 novemberi egyéni rekordomat.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
321

Nagy mumus volt. Régóta és mindig közbejött valami.

Talán az okozta ezt, hogy számomra mindig szükséges, hogy lássam magamat az adott helyzetben, ebben az esetben, miközben a maratont futom. De ez sohasem ment. A fele igen, de a teljes táv mégsem.

Valahogy ezekre a tömegrendezvényekre sem vágytam és bár bizonyára megvan a maga sajátságos és felemelő hangulata több tízezer emberrel együtt futni, de mégsem vágytam ilyesmire. Szeretek futni, szeretek versenyen futni, de szeretek aránylag magamban futni, nem úgy, mint két éve a Mozgás Éjszakájának tíz kilométerénél, ami életem első tömegrendezvénye volt - és a Kodály köröndig tartott, mire egyáltalán ki tudtam fűzni magam a tömegből és a saját tempómban nekiiramodhattam végre. Addig csak arra figyetem, hogy fel ne bukjak valakiben, le ne tapossanak és amennyire maga a verseny bejött, annyira nem járt át a tömegpszichózis része. Tavaly is indultam, de tanulva az első élményéből, már a mezőny elejéről és így sokkal jobban éreztem magamat.

Visszatérve a maratonra, valóban egy komoly falat jelentett, amelyet évek óta képtelen voltam lebontani. Akik ismernek, ugyan most legyintenek, hogy jó, de terepmaratont pedig minden évben futsz januárban a Téli Mátrán, ahol még az időjárás (hideg, szél, eső, köd), a terepkörülmények (hó, jég, sár) is közrejátszik, de az mégis nagyon más. Ebben az évben 05:10-et futottam ott és nagyon boldog voltam ettől az eredménytől, amely az 1000 indulóból, ha jól emlékszem a 64-ik helyre volt elég, hiszen a célom az volt, hogy hat óra alá vigyem az addigi 06:04-es időmet és ezt elég jól sikerült túlteljesíteni, de ez akkor is más. Itt a nagy emelkedőkön esetleg belegyalogolsz, ha nem bírod, lefelé pedig ha gyorsan is futsz, de mégis pihensz is kicsit. Utcán, az aszfaltdzsungelben, ahol nem állsz meg - elvileg - a monotónia is nagyobb úgy érzem, hiszen bár egy verseny közben nem a tájat nézem, de mégis érzékelem és egy-egy pillanatra kitisztul a kép és rácsodálkozom a természet egy-egy csodájára. Azt hiszem igazán - szó szerint - ez-az én terepem.

De a maraton lefutása egy régi, diákkori álom és cél volt és mikor máskor, ha nem ebben az évben van itt a legjobb ideje a teljesítésének. Három éve, minden január elsején átírtam a céljaim közé és mégsem sikerült, mert beteg lettem mindig pont akkorra, amikor elterveztem, hogy most megcsinálom, ezen a versenyen lefutom. A Jóisten azonban másképp gondolta és ki vagyok én, hogy vitára keljek vele?

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
434

Sokan kérdeztétek, milyen táplálékkiegészítőket használok és egyáltalán miképpen táplálkozom a versenyekre való felkészüléseim során, különösen a január végi terepmaraton tükrében.

Számomra alapvető, hogy odafigyelek a helyes táplálkozásra. Ez magában foglalja a megfelelő zsír-, szénhidrát- és fehérjebevitelt ugyanúgy, mint az elegendő folyadékpótlást.
Idáig persze ezt már unásig hallhattad, de mégis ez az egyik olyan pontja a helyes telejsítméntáplálkozásnak, amelyet a legtöbben figyelmenkívül hagynak.

Először is, többször étkezem és esetenként kevesebbet. Az egyik étkezésem kizárólag gyümölcs, maximum 4 db korpakeksszel kiegészítve.
A folyadékbevitelnél fontos szempont, hogy bár kedvencem a zöld tea, de sem ez, sem a fekete tea, sem a tej nem számít folyadéknak, így ezekkel ne számolj! Évekkel ezelőtt vásároltam egy BWT márkájú vízszűrős kancsót - ennek már egy újabb változatát használom -, amely magnéziummal dúsítja a szűrt vizet, miután tapasztalatból tudom már, hogy szerevezetemnek és izomzatomnak magasabb magnéziumbevitelre van szüksége.

Egyik legfontosabb, hogy ellentétben sokakkal, nem kezdem a napot kávéval - nem is fogyasztok kávét és alkoholt - és minden egyes nap reggelizem és odafigyelek, hogy ez az ébredést követő 30-40 perc után be is következzen. Fontos számomra, hogy elegendő energiával lássam el szervezetemet.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
358

Téli Mátra 2016. január 30. szombat

"A maraton közben érzett fájdalmat leírni olyasvalakinek, aki még soha nem futott olyan, mintha a színeket kellene elmagyaráznod, egy születésétől fogva vak embernek."

Jerome Drayton (kanadai maratoni futó)

Sok igazság van benne, pláne egy terepmaraton esetén.
De az embereket valószínűleg nem is a fájdalom érdekli, hiszen abban mi lenne érdekes, hanem inkább az, hogy miért csináljuk? Miért jó, amikor a célbaérés után kinyúlsz, mint egy gyalogbéka? Miért jó a fájdalom, amikor minden lépésnél ég az izmod, bevérzik a lábujjad? Miért nem adjuk fel, bármennyire is nehéz?

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
340

 

Túl, életem legelső, utcai 30 kilométerén. Pontosabban 30,2 kilométerén. :)

Írtam már a bevezetőben, hogy ahhoz, hogy meg tudjak valósítani valamit, számomra elengedhetetlenül fontos, hogy képes legyek látni magamat az adott helyzetben, azaz, hogy lefutom például a maratoni távot. És bár terepen ezt már megtettem, de utcán idáig el sem tudtam képzelni, hogy ez számomra sikerülhet, annál pedig sokkal eredmény-orientáltabb vagyok, hogy úgy sikerüljön átszakítani a célszalagot, hogy szó szerint végigszenvedjem a távot. Ezt, nem szeretném!

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
731

Elérkezett végre a reggel és megcsörren az ébresztőórám.  Nem bántam már, mert a hőség miatt elég rosszul aludtam és gondolom erre még az izgalom is rátett egy lapáttal.

Gyors zuhany, aztán jöhet a fogkeményre főzött szokásos kis tészta party reggeli gyanánt. Egy jó zuhanyzás azért mindig csodát tud tenni az emberrel és ez most sincs másképpen. Szerencsére már nem kell pakolgassak, mert mindent összekészítettem még az este, hogy minél tovább aludhassak és aztán a kapkodásban, nehogy pont a legfontosabb felszerelés maradjon itthon.

Beizzítom a négy jég-akkuval a hűtőtáskát is, feltöltöm a frissítőkkel és egy hordónyi vízzel, aztán megy minden az autóba és indulás.

Az utazás aránylag gyorsan elmegy és a szombat korán reggelnek köszönhetően, még a forgalommal sem igazán kell foglalkozzam.  Szálka, talán tíz percre van Szekszárdtól és egy csodálatos fennsíkról nyíló pazar panorámával kényezteti azonnal a lelkivilágomat. Már előttem és mögöttem is jönnek a bicókkal megrakott autók, hiszen 500-nál több nevezés futott be a mai triatlon versenyre.

Ahogy haladok át a kis falun, mindjárt konstatálom is, hogy jó kis hullámos terep, ami valószínűleg már kevésbé fog tetszeni a futás során, de mára ezt a pályát dobta a gép. Elérjük a szálkai strandot, ahol a versenyközpont van és mellette egy hatalmas parkoló várja a folyamatosan érkező versenyzőket. Még időben érkezem és simán parkolok le a sorba, aztán kb. tíz perccel később még Krisz is, de azt követően, hipp-hopp megtelik a hatalmas parkoló és kezdődik a parkolóhely vadászat, ahonnan a rendőrök – hogy ne zavarja a versenyt – remélhetőleg nem szállítják majd el az autót. Így a ki és bevezető utat hamarosan végig szegélyezik a gépkocsik, ahol a kísérő, drukker, családtagok és barátok pakolnak ki és állítanak fel saját frissítőpontokat. Olyan ez, mint egy Tour de France hegyi befutó, ahogy elnézem. J

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
682

Valószínűleg most azt mondod, megőrültem, vagy nem vagyok normális, hogy ilyenbe vágok bele, mindezt pláne úgy, hogy közben nem is tudtam rá igazán felkészülni - csak hat napom volt rá -, míg mások, legalább egy évet szánnak ugyanerre …

Valószínűleg igazad is van, de azért maradt egy kis esély arra, hogy még sincs.

Mikor-e sorokat írom, már megtörtént a helyszíni nevezésem is Krisztián jóvoltából – mert olyan későn hoztam meg a döntést, hogy már az online nevezést lezárták –, így már nincs visszaút. Tulajdonképpen Ő a ludas ebben az egész történetben. Ugyanis küldött a Facebookon egy esemény meghívót, pedig tudja nagyon jól, hogy meg sem fordul a fejemben, hogy belevágjak valami hasonló kihívásba, sőt, kicsit idegesít, hogy most hirtelen nagy divat lett és valahogy a divat dolgokat nem igazán kedvelem. Legalább is nem a divat miatt… Persze neki már nem az első versenye lesz és tudja azt is, hogy mindig szapulom azokat, akik kellő felkészültség nélkül állnak neki egy ilyen komoly fizikai terhelésnek. Szóval, most legalább jól rátolhatom a felelősséget, hogy miatta léptem a slamasztikába, aztán most mászhatok már ki belőle egyedül. J

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
665

Juventus0207

2015. február 8-án a Juventus Rádió, Juventus Lighst című műsorában Thuróczy Richard vendégeként egy jót beszélgettünk az El Caminóról, a Világaim.com-ról, a sportról és a Közösségben az egészségért mozgalomról, a Camino Steve, egy álom nyomában című könyvemről és az álmok és célok fontosságáról.

Az interjú meghallgatásához, klikk ide:

Juventus Lights Csutka Istvánnal


Köszönöm szépen Ricsi a meghívást!

                     Juventus0207 1Juventus0207 4

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
755

A Téli Mátra maraton a nyakig sárban és a Classic Balboa félmaraton a sík jégen után, a pihenés sajnos hosszabbra nyúlt, mint szerettem volna, de mindkettő esemény igencsak igénybe vette az izomzatomat és az ízületeimet, így inkább hosszabb pihenőt tartottam, mint valami butaságot csináljak, aztán tönkrevágjam egy sérüléssel az egész szezont.

27 nap, azonban elég sok lett és így óvatos duhajként húztam bele újra, hogy még időben visszanyerjem a formámat.

Görgőzéssel kezdtem, mert legalább nem akadályozott, hogy már korom sötét van és közben egy kis más irányú feltöltődés gyanánt, egy-egy filmet is meg tudtam legalább nézni, mert azon a téren is elég komoly restanciám gyűlt már össze.

Valahogy a motiváció nagyon nehezen tért vissza és az idő sem csalogatott arra, hogy kimenjek futni a szabadba, így a nemrég újra megnyíló konditerembe iratkoztam be egy hónapra és kezdtem el a futópadot gyötörni.

Szépen emeltem a távot, közben a terhelést és a sebességet is és hozzá a húzódzkodás, a hasizomgyakorlatok és fekvőtámaszok is társultak.

Végre kitűztem az első megmérettetést is vasárnapra, hogy lefutom a Budaörsi Kopárok teljesítménytúra 20 kilométeres távját.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
890

Igaz, ez már az harmadik alkalommal megrendezésre került Classic Balboa Közösségi Futás, de sohasem hallottam róla korábban, míg egy ismerősöm fel nem hívta rá még tavaly a figyelmemet. Ahogy utána olvastam és megnéztem egy róla készült videót, egyből tudtam, hogy egyszer biztosan részt veszek rajta.

Szombaton el is érkezett ennek az ideje. A Mátra Maraton óta eltelt két hétben összesen egyszer futottam 5,6 kilométert, mert a versenyt követő napokban fájt mindenem és nem is voltam motivált, hogy akár egy métert is fussak. De aztán, ahogy a héten előbújtak a napsugarak már éreztem, hogy jó lenne újra egy kanyart tenni a tavak körül. Miután közösségi futásnak hirdették az eseményt, gondoltam, hogy jó kis futás lesz, ahol nem kell megfeszülnöm, hogy a pejslimet is kifacsarjam a minél jobb eredmény érdekében. A rajtnál azonban messze nem ezzel szembesültem, de nem ugrom előre a történetben.

A kiírás szerint a Fenyőgyöngyénél volt a gyülekezési pont, ott pedig sárga kabátos segítők segédkeznek a parkolásnál, de bevallom én egyet sem láttam (lehet ez csak számomra volt észrevehetetlen) és onnan két kilométerrel feljebb a rajt. Ezt már akkor sem értettem, hogy miért és kinek jó, mert ha ilyen gond a parkolás megoldása, akkor talán nem ez lenne a legjobb rajtpont az eseményhez. Esélyét nem látom, hogy így komolyabban tudjon növekedni a rendezvény, mert szemmel láthatóan rengeteg embernek okozott problémát, pláne a rendezvény végén, de megint nem szaladnék ennyire előre…

Egyet előre azért megjegyeznék. A szándék, a belefektetett munka, a lelkesedés, az ötlet, a hangulat első osztályú, de a szervezés tekintetében legalább egy osztállyal feljebb kellene lépni, mert ebben a rendezvényben, ennél sokkal több van! Kár lenne érte!

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
867

Juventus Light 103.9 FM, ma 20:00-tól!

A mai estén 20.00-tól a Juventus Rádió 103.9 FM, Juventus Light című műsorában meghallgathatjátok Thuróczy Richard velem készített beszélgetését.

Juventus0207 3

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
781

Buék 20 Teljesítménytúra

Miután elhatároztam, hogy újra elindulok január 25-én a Téli Mátra Maratonon, így fel kell kössem a gatyómat, ha formába kívánok kerülni az alig egy hónap alatt.

Ennek érdekében ki is néztem az év első teljesítménytúráját, a Buék 20-at és 910 vállalkozó szellemű terepfutóval, vagy túrázóval együtt vágunk neki a 20 kilométeres,
több mint 800 méteres szintkülönbséget is tartogató távnak.

Az időjárás ideális, süt a nap, s bár hűvös szél fúj, de bizakodva nézek a kihívás elé. 7-től 10-ig lehet rajtolni, és bár 9-kor szerettem volna elindulni, de Krisz barátomra
és Mónira még várni kell kicsit, így addig még élvezem az autóm nyújtotta kényelmet és meleget, bár fázni, a táv teljesítése közben sem fogok, azt hiszem. Nem szeretek korán elindulni. Egyrészről olyankor még hidegebb van, másrészről mostanra már sokan lesznek az ösvényeken és így nem kell folyton az itinert nézni, hogy el ne tévedjek
és gyorsabban is tudok haladni.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Futás Motiváció