Vilagaim.com Blog

Mert a gondolat számomra olyan, mint egy bonbon. Hol édes, mint a méz, hol bódítóan alkoholos, hol már látszik rajta, hogy nem mai, de aztán a tartalma szétárad benned és a figyelmed mégsem képes semmi másra koncentrálni, mint csak az ízére. Ilyenek a gondolat bonbonok is. Hol vidám, hol vicces, hol szomorú, néhol elkeserítő, de legtöbbször elgondolkodtató. Hiszen a célja pont ez, hogy elgondolkodj rajta kedves olvasó! Hiszen beszélgetni fontos, még ha a mai világban a kávéházak és a cukrászdák meghitten olvasgató és beszélgető látogatói már nem is ugyanazt a hangulatot árasztják magukból. De talán ha itt jársz és megpihensz kicsit, majd olvasol esetleg egy tea, vagy egy kávé mellett, újra úgy érezhetjük, mint réges régen. Hiszen kíváncsi vagyok a véleményedre, arra, hogy Te miképpen is vélekedsz ugyanarról a témáról és így ez a mai világnak a virtuális bambusz lapozón elhelyezett újságja, amit aztán ugyanúgy, mint annyi évvel ezelőtt Hacsek és Sajó, vagy Jenő és Lujza, mi is oly megmosolyogtatón beszélhetünk ki.

Listára feliratkozás RSS segítségével A blogbejegyzés El Camino címkézve
649

Valószínűleg most azt mondod, megőrültem, vagy nem vagyok normális, hogy ilyenbe vágok bele, mindezt pláne úgy, hogy közben nem is tudtam rá igazán felkészülni - csak hat napom volt rá -, míg mások, legalább egy évet szánnak ugyanerre …

Valószínűleg igazad is van, de azért maradt egy kis esély arra, hogy még sincs.

Mikor-e sorokat írom, már megtörtént a helyszíni nevezésem is Krisztián jóvoltából – mert olyan későn hoztam meg a döntést, hogy már az online nevezést lezárták –, így már nincs visszaút. Tulajdonképpen Ő a ludas ebben az egész történetben. Ugyanis küldött a Facebookon egy esemény meghívót, pedig tudja nagyon jól, hogy meg sem fordul a fejemben, hogy belevágjak valami hasonló kihívásba, sőt, kicsit idegesít, hogy most hirtelen nagy divat lett és valahogy a divat dolgokat nem igazán kedvelem. Legalább is nem a divat miatt… Persze neki már nem az első versenye lesz és tudja azt is, hogy mindig szapulom azokat, akik kellő felkészültség nélkül állnak neki egy ilyen komoly fizikai terhelésnek. Szóval, most legalább jól rátolhatom a felelősséget, hogy miatta léptem a slamasztikába, aztán most mászhatok már ki belőle egyedül. J

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
1273

El sem hiszem, hogy eljutottam idáig és azt hiszem itt az ideje, hogy végre felébredjek az álmomból. :)

Pedig nem történt más, mint, hogy amit 2012 szeptemberének éjszakáján álmodtam, majd ezt az álmot valóra válta 2013 áprilisában útra keltem és így szép lassan lassan elérkezem ahhoz a pillanathoz, amikor az eredménye, kézzel foghatóvá is válik. Mert álmodni nem csak érdemes, hanem szükséges is és utána már csak rajtunk múlik, hogy valóra is váltjuk-e őket.

Nem volt könnyű út, de a "Camino Steve, egy álom nyomában..." című könyvem a tegnapi napon, végre a nyomdába került.
Debrecenben, a Kapitális Nyomdában készül 1000 példányban. Talán ez sem véletlen, hogy pont Debrecenben, ahová annyi emlék köt.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
820

Decemberben még boldogan köszöntem meg nektek, hogy már több mint 5000-en olvastátok a Camino blogomat, azután január másodikán az informatikus halkan megjegyezte, hogy rossz számot néztem, mert ez csak azt a számot mutatja, hogy a Camino blog nyitószövegét hányan olvasták el eddig... és az az 5000, valójában már több mint 120 000 olvasó! :)))

Azt hittem rosszul hallok és csak viccel velem.

Így viszont úgy döntöttem, hogy nagyonn sebességfokozatba kapcsolok és ebben az évben hamarosan már láthatjátok is, hogy milyen meglepetések várnak ránk! :)

Hamarosan megjelenik végre a Camino Steve, egy álom nyomában című könyvem, az autogán-tréning CD-m, újra útra kelek, nem is akárhová és nem is egy alkalommal...szóval úgy gondolom, továbbra is érdemes lesz olvasgatni a Világaim.com különböző világait.

Köszönöm szépen, hogy Te is olvasója vagy és bízom benne sikerül egy kis lélekmelegítő energiát átadnom a saját utadhoz! :)

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
626

Juventus0207

2015. február 8-án a Juventus Rádió, Juventus Lighst című műsorában Thuróczy Richard vendégeként egy jót beszélgettünk az El Caminóról, a Világaim.com-ról, a sportról és a Közösségben az egészségért mozgalomról, a Camino Steve, egy álom nyomában című könyvemről és az álmok és célok fontosságáról.

Az interjú meghallgatásához, klikk ide:

Juventus Lights Csutka Istvánnal


Köszönöm szépen Ricsi a meghívást!

                     Juventus0207 1Juventus0207 4

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
1911

Fura szerzet az ember, sokan érzik úgy, hogy nehezen kiismerhető, de az évek során rá kellett jöjjek, hogy ez nem így van…legalább is, van közülük olyan, aki más. Nagyon más.

Belenéztem a visszapillantó tükörbe. Nem láttam senkit az autó mögött, így finoman ráléptem a gázpedálra. Elindult szépen hátra, de a tolatóradar hirtelen elkezdett visítani. Nem pittyegni, mint amikor közelít valamihez, majd egyre gyorsulva végül folyamatos sípolásra vált, ahogy odaér egy tárgyhoz, hanem egyből ez utóbbira váltott. Azonnal beletapostam a fékbe. Nem értettem, mert az úttesten álltam, ahol nincs semmi és hiába néztem jobbra, hiába néztem hátra, nem is láttam semmit és senkit. Ahogy azonban fordultam a másik oldali tükör felé, rémült tekinteteket vettem észre és pillantásukból, arckifejezésükből azonnal éreztem nagy baj van. Belenéztem a bal oldali tükörbe és megláttam egy kiborult fonott kosarat az úton.

Jesszusom! Elgázoltam valakit? De, hogyan? Nem volt mögöttem senki és éppen csak elindultam.

Kiugrottam az autóból és mögé rohantam és akkor észrevettem, hogy egy idős néni fekszik az úton, pont az autóm mögött. Istenem, elgázoltam. Mindenki lemerevedve nézett minket.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
608

 

 

 

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
888

A Hatoscsatorna újabb meghívására az Új Esztendőt mi mással is kezdhettük volna, mint egy jó kis beszélgetéssel az újrakezdésről.

Az apropót pedig az El Camino zarándokút szolgáltatta, ugyanis beszélgetőpartnereimmel végigjártuk az utat, ráadásul Iglói Nagy Barbara és férje Iglói Nagy István egy albergue, azaz egy zarándokszállás tulajdonosai Bizkarette-ben, a Pireneusok spanyol oldalán.

Jó volt velük újra találkozni, hiszen István jött elém a pamplonai repülőtérre és vitt el hozzájuk. Náluk aludtam és kicsit a már másodk napja úton lévő zarándokok között (akik ugyanott szálltak meg aznap éjjel) asszimilálódtam. Jó volt átvenni a hangulatot és így még izgatottabban vártam a másnap reggelt, amikor István az autójával átvitt Franciaországba, Saint Jean Pied de Port-ba, ahonnan a zarándokútlevelem kiváltása után a Lepoeder hágón keresztül elindultam május elsején 9:40-kor a nagy gyalogútra.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
1299

Egy hónappal ezelőtt az egyik vasárnap este hazafelé autóztam az M0-ás autópályán, amikor megcsörrent a telefonom. Felvettem (természetesen van kihangosítóm) és ezzel kezdetét vette egy beszélgetés, amely határozottan nem volt pozitív tartalmú és a párbeszéd végére sikerült a vonal másik oldalán lévő személynek elérnie, hogy az addigi szép napom emlékeit egy pillanat alatt elfeledtesse. Miközben az M5-ös autópálya felé, azaz nyugatra tartottam semmi máson nem jártak a gondolataim.
Aztán egyszer csak észrevettem azt, ami pedig már hosszú percek óta ott volt a szemem előtt, de addig mégsem vettem észre. A csodálatos naplemente narancssárga és vörös sugarai által befestett égbolt látványának utolsó 30 másodpercét. Csak ennyit, mert elvesztegettem az időmet egy feleslegesen idegesítő gondolatra, ahelyett, hogy már korábban észrevettem volna a szemem előtt elterülő gyönyörű égi festményt, ami a fél perc alatt is képes volt az idegességemet feloldani és nyugalmat árasztani.

És abban a pillanatban rájöttem valamire.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
944

A mai napon a honlap Camino menüjének olvasói száma átlépte az 5000 főt!

Nagyon szépen köszönöm, hogy látogatjátok az oldalt és bízom benne hasznos információkkal és pozitív gondolatokkal is sikerült gazdagodni a történetek olvasása kapcsán.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
792

A debreceni Camino előadásomat követően R. Simor Kati készített velem interjút a Friss Rádió számára a zarándokutamról.

Sok mindenről beszélgettünk az El Camino kapcsán, értékekről, célokról, álmokról és lépésekről, amelyeket fontos megtennünk, hiszen az út azért van, hogy járjunk rajta és lehetőleg előrefelé, hogy az álmainkat valóra tudjuk váltani. Aki ismer pedig tudja, én mindig végigmegyek a kitűzött céljaimhoz vezető úton és kívánom, hogy neked is sikerüljön ugyanez, de ez természetesen rajtad is múlik!

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Burgos Camino El Camino
939

A mai nap számomra az igazi Mikulás ajándék! :o)

 Hany megérkezett Patrick-kal a férjével egy budapesti villámlátogatásra.

 Talán két hete írt, hogy ráérek e mert Splitbe kell utaznia, Patrick-nek pedig Helsinkibe és ha van egy kis időm, akkor Budapestet is útba ejtenék, hogy találkozhassunk. Naná, hogy azonnal igent mondtam. :o)

Hany12041

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
946

Szeptember 19-én Debrecenben tartottam előadást a Szent Jakab zarándokutamról a Kölcsey Központban.

Ennek apropóján forgatott velem egy beszélgetést az Alföld Televízió stábja Nehéz Attila riporterrel, a Pezsgő című magazinműsorukba.

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
1091

Camino reunion with Eszter from Amsterdam.
We had a fascinating six and a half hour conversation...in a nice, small Café... Time flew by without us realizing it.
We could go on and on forever! :))))

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
989

Kedves Barátaim!

A mai napon (2013.október 12. szombat 17:00) Balatonfűzfőre tervezett El Camino zarándokutam élménybeszámolója, betegség miatt sajnos elmarad.

Az előadás új időpontja 2013. október 26. szombat 17:00.
A helyszín, a Balaton Csillagvizsgáló LEADER Kultúrközpont épülete változatlan.

DSC00395

Várlak benneteket az új időpontban is szeretettel és elnézést kérek az időpont módosításáért!

DSC01526

Már izgatottan számolom a napokat és várom a találkozást, hogy egy élménydús, kellemes estével kárpótolhassalak benneteket. Addig is, kellemes hétvégét kívánok és várlak szeretettel, két hét múlva, október 26. szombat este, hogy egy igazán szép programmal zárhassuk le azt a hetet és indulhassuk neki egy új hónapnak!

Flying Steve

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
1316

Kedves Barátaim!

Nagyon szépen köszönöm mindazoknak, kik a péntek estéjüket velem töltötték és végighallgatták az Útról készített élménybeszámolómat. Megtiszteltetés volt számomra, hogy megoszthattam veletek az élményemet. Bízom benne, sikerült is átadnom valamit azokból az érzésekből, élményekből és látnivalókból, illetve tanultakból, melyek engem is értek és megérintettek a 47 nap alatt. Kívánom, hogy Ti is jussatok el egyszer erre, vagy a Világ bármely más pontján járt utatokra és találjátok meg azt mit kerestek, mit kívántok, vagy mit kitűztetek magatok elé!

prezi

&copyVilágaim.com
Last modified - Olvasás folytatása
1100

Jajj...hát ez a nap is elérkezett...
Nem mondom, hogy könnyű szívvel ébredtem és minden porcikám arra vágyott volna, hogy elkezdjek pakolni és ma este elindulni végleg hazafelé.
Nehéz nagyon. Annyira más közegben éltem az életemet az elmúlt 47 napban, amelyből nem lehet csak úgy visszaugrani, mert ez valami olyasmi, mint az időutazás vissza a középkorból, hogy nem érted miért rohan mindenki, miért kiabál, miért ideges, miért nem veszi észre a lényegesebb dolgokat, mi ez a hatalmas forgalom, a zaj, stb.
Végül azért csak kikászálódtam az ágyból és egy testet és elmét hűsítő kiadós zuhanyzás után átsétáltam reggelizni. Már most is hőség van. Az étteremben a választék természetesen ugyanaz mint tegnap, de nincsen ezzel baj, tegnap is finom és friss volt minden és a spanyol sonkák mellett, a spanyol sajtok sem szégyenkezhetnek. Még León-ban fedeztem fel egy nagyon finom, kis apró poharakban kapható (mint az egy kanalas Danone pudingok 800 000-ért) olyan mozarella jellegű, de annál lágyabb álagú sajtot, mely magáról Burgos városáról kapta a nevét. No, azt el tudnám eszegetni minden nap is akár, de itt sajnos olyan nincsen, viszont van két másik féle.

Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
1268

Időben ébredek és egy frissítő zuhany után mindjárt jobban is érzem magamat.
Lemegyek a recepcióra, hogy foglaltassak helyet azokra a programokra melyeket tegnap kinéztem mára, azonban a pasi annyit szerencsétlenkedik, hogy többször megkérdezem, hogy foglal, vagy nem, mert nem szeretném lekésni és még oda is kell érjek a Plaza de Oriente-re, ahonnan indul a busz. Majdnem az agyvérzés kerülget már mire hosszas egrecíroztatás után a százmillió számlatömb (nem is értem minek használnak ennyit, pláne ha el sem igazodnak közöttük) közül az egyikbe végre megírja a foglalásomat. Na, ezzel is meglennénk, nehéz szülés volt, de szabad a pálya, rohanás reggelizni.
Betolom az arcomba ezerrel a reggelit, aztán tempó a meeting pointhoz, azaz a túrákat szervező cég irodájához.
Elsők között érkezem és amikor elindulunk kiderül, hogy a nagy buszon összesen 10-en megyünk csak a Monasterio de El Escorial-hoz, majd a Bazílica del Valle-t is megnézni. Spanyolul és angolul megy az idegenvezetés, de ahogy kiérünk Madridból ez megszűnik így azonnyomban bealszom, hogy pótoljak valamit az alváshiányomból, mert a mai nap sem lesz rövid, az autópálya pedig annyira nem köt le.

Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
1170

Egész éjszaka azon izgultam, hogy el ne aludjak és nehogy lekéssem a vonatot, de ha meg kiveszem a füldugót, hogy biztosan lehessen hallani az órámat, akkor pedig esélytelen a zajtól aludni és így is ketőkor tudtam csak elaludni.
Ezt a problémámat azonban orvosolta az egyik alsó ágyon alvó lakótárs, mert úgy pattant ki 7-kor az ágyból mint akit fenékbeszúrt az egyik epedarugó és szinte már rohant is. Attól a zajtól pedig, amit a hajtísunk be mindent a hátizsákba a lehető legrövidebb idő alatt műveletsorral okozott biztosította az elalvásmentes ébredésemet, viszont ahogy elnéztem Zalán futásást, amit rendezett, úgy a mai ki alszik el a legjobban versenyt azt hiszem ő nyerte.

Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
1055

Amikor már nem láttam az oszlopot és a gyertyát, felvettem a sapimat, mert elkezdett hülni az idő itt a sziklaorom tetején és elkezdtem visszafutni a városba a 3,5 kilométeres úton.
Hamar lefuottam a hegyről, melynek bal oldalán az óceán nyugodt látványa volt a kísérőm és kicsit le is nyugtatott. Aztán gondoltam teszek még egy kanyart a kikötő felé.

Gyermekként két dolog vonzott, Afrika a vadállataival és a tengerek, óceánok, egy hajó kapitányaként. Rengeteg könyvet kaptam szüleimtől ezekkel kapcsolatosan. A nosztalgikus érzésem azóta sem múlt el és sajnálom, hogy nem ismerhettem mostoha dédapámat, ki hajóskapitányként szolgált hajdanán. Eszembe jutnak a siófoki nyarak, amikor a matrózcsíkos pólókat le sem lehetett rólam robbantani, hogy milyen áhítattal néztem a hajósokat és mennyire felnéztem a matrózokra, ahogy peckesen álltak a hajók peremén és dobták bravúrosan a bikákra a hajókat rögzítő kenderköteleket. Aztán hazatérve, hogy alakítottam át az egész teraszt hajóvá, az úszógumikból mentőöveket készítve. Volt olyan időszak is amikor a Lékaira szerettem volna jelentkezni a hajós suliba, de aztán a színpad elcsábított.

Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino
1706

Elérekezett ez a nap is, az utolsó.
Furcsa volt az ébredés és fél órával később is keltem a szokásosnál, de ebben valószínűleg az is bennejátszott, hogy a portugál (akit eddig brazilnak hittem) Jose Santos-on kívül a többiek nem indulnak ma már tovább, számukra az ÚT mér véget ért és még amikor elmentem is aludtak. Sajnáltam, hogy Rebeca-tól nem tudtam elköszönni, de nem volt szívem felébreszteni, annyira mélyen aludt.
Jose is később ébredt nálam, én addigra már majdnem összepakoltam teljesen és a reggelimet készítgettem.
Írtam egy búcsúüzenetet Csillának és Balázsnak, kik tényleg nagyon kedves emberek és Balázs albergue-je igazi kis béke szigete, melyben jó megpihenni az utolsó nap előtt, majd elköszöntem Jose-tól, ki szokásosnál is nagyobb vigyorával mutogatta, hogy mekkora ívben hajítja el az esőkabátját mindjárt, amelyre úgy néz ki az utolsó nap már nem lesz szüksége. Mutattam neki a két keresztbe font ujjamat, hogy el ne kiabálja. Aztán kiléptem az ajtón és elindítottam az órámat. Még szerencse, hogy okos kis szerkezet, mert azonnal kiírta, hogy baj van, mert nem találja a pulzusövemet, ami által azonnal rájöttem, hogy én sem és bakker, azt elfelejtettem és ottmaradt az ágy szélén. Na, gyors zsák le, tempó vissza a szobába, övvel a mosdóba benedvesíteni, felrak, visszaöltöz, zsák újra fel és újra kiléptem az utcára. Azonban Jose-m elkiabálta ezt az esőkabáteldobós tervét, mert ez az alig két perces művelet is elég volt ahhoz, hogy mire újra az utcára léptem, már esett az eső...persze a legnagyobb örömömre...no és Jose-éra is persze! :)

Last modified - Olvasás folytatása
Címkézve Camino El Camino